Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé, Sepsiszentgyörgy - I. kiadás: 2009, március 17-29 - Numarul 467 - Martie - 2009 - Arhiva

Reflex Nemzetközi Színházi Biennálé, Sepsiszentgyörgy - I. kiadás: 2009, március 17-29

Egy kis város nagy fesztiválja

Autor: Iulia POPOVICI | Categoria: | 0 comentarii

Recomanda articolul prin:

Tipareste pagina

Marime text

A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház 2009-ben ünnepli a 60-ik születésnapját. Romániának ennek a nem túl virágzó vidékén a helyi közösség által finanszírozott sepsiszentgyörgyi magyar színházat megalakulásától, 1948-tól kezdve a néz˝oközönség érdekl˝odése tartotta életben. A sepsiszentgyörgyi magyar színház olyan ritka intézmény, amely a m˝uvészi el˝oadások mellett kötelezte el magát, amely a világ eseményeire az „él˝o szervezet reflexeivel“ válaszolt, amely az évek során az ország (és Magyarország) egyik legnagyobb figyelemmel kísért és díjazott színházzá vált.

A színházi találkozó-sorozat, amelyet a '70-es évekt˝ol kezdve a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház szervez, ezzel a nagyméret˝u projekttel folytatódik, amely a multikulturális romániai térséget magába foglaló valamiféle megkülönböztet˝o identitással rendelkezik. Ez a valami, a helyi közösség azon törekvése, hogy megszabaduljon az ártalmas el˝oítéletek és klisék mindenfajta béklyójától, melyek közül a nacionalizmus a legismertebb.

A Romániai szabványokat nézve, Sepsiszentgyörgy kétségtelenül kis város, a lakosság száma 2002-ben alig haladta meg a 60 ezret. Az el˝oítélet – f˝oleg, ha Har-Kov-ról (Hargita és Kovászna megye, az úgynevezett Székelyföld magva) van szó –, ami sok rossz beidegz˝odés alapja lehet, azt tartja, hogy az ilyen típusú kis közösségek nem képesek nagyméret˝u eseményeket létrehozni. Az ilyen helyszín (beleszámítva a táj vonzó természeti szépségeit) legjobb esetben is csak az alternatív m˝uvészet kategóriájába besorolható alkotások bemutatására alkalmas, ahogy ezt a ’90-es években a térségben él˝o vizuális m˝uvészek szervezése által létrejött, Sepsiszentgyörgyön, illetve az Anna tónál tartott, híres performance fesztivál is bizonyítja,

Ezzel szemben Sepsiszentgyörgyön az anyagi források kézzelfogható hiánya mindig szellemi ösztönzést jelentett – m˝uvészeti és menedzseri értelemben is. A régióban egyedülálló román nyelv˝u színház (amit Andrei Mureşanunak hívnak) amely a Tamási Áron Színházzal osztja meg a termet és a színpadot, jó pár éven át szervezte az egyik legfontosabb kísérleti színházi összejövetelt: a M˝uhely Fesztivált, amely életre hívójával, Radu Macrinici íróval együtt átköltözött Nagybányára. Ezt követte a TransForm@ (Horaţiu Mihaiu rendez˝o és díszlettervez˝o ötlete), aztán TAMper2 elnevezés˝u színházi eseménysorozat, a szakmailag elismert fiatal román és magyar m˝uvészek találkozója (pl. Schilling Árpád és Radu Afrim, Bodó Viktor és Gianina Cărbunariu). Amikor Bocsárdi László átköltözött Gyergyóból (20.000 lakosú település, ahol megalapította a Figura Színházat) Sepsiszentgyörgyre, megtizedelt, elcsüggedt társulatot talált, és olyan polgármestereket, akik nem akartak együttm˝uködni vele, valamint egy kizárólag a kabarét és a szórakoztató m˝ufajokat elfogadó közönséget. Másfél évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a Bocsárdi László által elképzelt és megvalósított színház megtalálja, kinevelje magának a néz˝oközönségét. Ugyanakkor, katartikusan m˝uköd˝u, újszer˝u el˝oadásaiban megtartotta a román színházakra jellemz˝o bels˝o er˝ot. Bocsárdi Romeo és Júliája amellett, hogy nemzetközi meglepetést váltott ki, megmaradt a sepsiszentgyörgyi emberek el˝oadásának, történetének, örömteli színpadi pillanatainak. Nem véletlen, hogy ezen a megyeszékhelyen több a független, alternatív és kísérleti színházi társulat, mint az ország többi nagyvárosában együtt véve – többségük születési helye a Tamási Áron/Andrei Mureşanu színpada.

A Reflex – Sepsiszentgyörgyi Nemzetközi Színházi Biennálé, a Tamási Áron Színház els˝o ilyenfajta „eseménye“. Ahogy a m˝uvészeti igazgató mondja, ez nem feltétlenül önérdek nélküli gesztus: a közönség sokkal könnyebben hajlandó befogadni a vendégel˝oadásokban látott színházi újításokat, mintha helyi produkciókban találkozna velük el˝oször. Ha a nemzetközi turnék térképére felkerül egy város, az a saját néz˝oközönsége színházi fejl˝odésének, a saját alkotási szabadságának szempontjából is hosszú távú befektetésnek számít. Színházlátogatási kedvet és függ˝oséget okoz, szocializál és kitágítja a gondolkodás láthatárát.

Az, hogy Observator cultural c. hetilapnak ez a melléklete kétnyelv˝u (els˝o alkalommal a bukaresti országos hetilapok történetében), annak a mindennapos szükségletnek reflexeként m˝uködik, amely arra késztet, hogy nyitottá váljunk a multikulturális események befogadására, támogassuk azt a kulturális sokszín˝uséget, amely ezt a... geostratégiai térséget meghatározza, ahol több nyelven beszélünk, szeretünk és csinálunk színházat. Autonóm tartományokkal vagy azok nélkül.

Fordította: Anamaria Pop